Észak-angliai barnasör
Az angol barna söröket általában altĂpusokra bontják szĂ©t a földrajzi rĂ©szeknek megfelelĹ‘en.
Az angol barna söröket általában altĂpusokra bontják szĂ©t a földrajzi rĂ©szeknek megfelelĹ‘en.
Az angol barna söröket általában altĂpusokra bontják szĂ©t, földrajzi rĂ©szeknek megfelelĹ‘en. A dĂ©l-angol (vagy „londoni tĂpusú”) barna sörök sötĂ©tebbek, Ă©desebbek Ă©s alacsonyabb a fajsĂşlyuk, mint az Ă©szaki fajtákĂ©. Palackozott termĂ©kkĂ©nt kezdtĂ©k el árulni a XX. század elejĂ©n, mely egy megnyilvánulás volt a boros erjesztĂ©sű porterek Ă©s a sokszor Ă©lvezhetetlen mild tĂpusĂş sörökkel szemben. A londoni vezetĂ©kes vĂz felel meg a legjobban a sör kĂ©szĂtĂ©sĂ©hez.
A korai porter tĂpusĂş sörök egyik fajtájábĂłl alakult ki. Manapság a „mild” nevet a komlĂłkeserűsĂ©g viszonylag alacsony szintjĂ©vel azonosĂtják (azaz kevĂ©sbĂ© komlĂłs, mint egy pale ale, Ă©s nem igazán erĹ‘s). Eredetileg az enyhesĂ©g („mildness”) a sör fiatal jellegĂ©bĹ‘l fakad, mĂ©g nem volt meg benne az a visszafogott savasság, ami az idĹ‘sebb változatokban már megmutatkozik. NĂ©mileg ritkaságnak számĂt Angliában; a finom fajták mĂ©g mindig Birmingham környĂ©kĂ©n mĂ©g mindig fellelhetĹ‘k.
Nothing left to load.