Flamand barna/Oud Bruin

Az Ă©rlelĂ©s hagyomĂĄnya Kelet-FlandriĂĄhoz kötƑdik, a Liefman sörfƑzde (nem Riva tulajdonĂĄban lĂ©vƑ sörfƑzde) jellegzetes itala, amely gyökerei egĂ©szen az 1600-as Ă©vekig nyĂșlnak vissza. Ezeket a söröket eredetileg tartalĂ©knak fƑztĂ©k, s idƑközben kialakult kevĂ©s savassĂĄg bennĂŒk. Ezek gyakran sokkal savanyĂșbbak voltak, mint bĂĄrmilyen mai kereskedelmi vĂĄltozat. AmĂ­g a vörös fajtĂĄt tölgyfahordĂłban, addig a barnĂĄt rozsdamentes acĂ©ltartĂĄlyban, szobahƑmĂ©rsĂ©kleten tartva Ă©rlelik.

👃 Illat

Összetett aroma, gyĂŒmölcsös Ă©szterek Ă©s a gazdag malĂĄtĂĄssĂĄg alkotja. Az Ă©szterek gyakran mazsolĂĄra, szilvĂĄra, fĂŒgĂ©re, datolyĂĄra, fekete cseresznyĂ©re vagy aszalt szilvĂĄra emlĂ©keztetnek. A malĂĄtĂĄs karakter karamelles, tejkaramellĂĄs, narancsos, melaszos vagy csokolĂĄdĂ©s lehet. A fƱszeres fenolok jelenlĂ©te kis mĂ©rtĂ©kben elfogadott növelve a sör komplexitĂĄsĂĄt. A sherry-szerƱ aroma elƑfordulhat, a korosabb vĂĄltozatok egyik vĂ©djegye. KevĂ©s savanyĂș illat szintĂșgy megjelenik, az idƑ mĂșlĂĄsĂĄval egyre hatĂĄrozottabban, de soha nem ölt Ă©rezhetƑen ecetes jelleget. A komlĂłt nem Ă©rezni. A diacetil csupĂĄn felsejlik, mint kiegĂ©szĂ­tƑ összetevƑ.

👀 MegjelenĂ©s

A sötétvöröses-barnåtól a barnåig våltozhat a színe. Igen tiszta. Átlagostól jó habtartóssåg, a csontszínƱ, vilågos sårgåsbarna hab.

👅 Íz

MalĂĄtĂĄs, gyĂŒmölcsös jegyekkel Ă©s kevĂ©s karamellizĂĄlt jelleggel. A gyĂŒmölcsössĂ©g ĂĄltalĂĄban magĂĄba foglalja a sötĂ©t gyĂŒmölcsök, mint a mazsola, szilva, fĂŒge, datolya, fekete cseresznye vagy aszalt szilva jegyeit. A malĂĄtĂĄs karakter lehet karamelles, tejkaramellĂĄs, narancsos, melaszos, vagy csokolĂĄdĂ©s jellegƱ. A fƱszeres fenolok jelenlĂ©te kis mĂ©rtĂ©kben elfogadott; növelve ezzel a sör komplexitĂĄsĂĄt. Az enyhe savanykĂĄssĂĄg gyakran hangsĂșlyosabbĂĄ vĂĄlik az idƑ mĂșlĂĄsĂĄval, az Ă©des-savanyĂș Ă­zhatĂĄst kialakĂ­tĂł sherry- szerƱ karakterrel egyetemben. A savanykĂĄssĂĄg soha nem ölt ecetes jelleget. A komlĂł Ă­ze nem Ă©rezhetƑ, ahogy a komlĂłkeserƱsĂ©g is visszafogott. KevĂ©s oxidĂĄciĂł mĂ©g elfogadhatĂł, mivel hozzĂĄjĂĄrulhat az összhatĂĄs kialakulĂĄsĂĄhoz. A diacetil csupĂĄn felsejlik, mint kiegĂ©szĂ­tƑ összetevƑ.

👄 KortyĂ©rzet

Közepes, közepesen testes, alacsonytól mérsékelt szénsavtartalommal. A fanyarsåg nem jellemzi, az édes és kesernyés befejezést.

đŸ€” ÖsszbenyomĂĄs

Ez egy malĂĄtĂĄs, gyĂŒmölcsös, sokĂĄig Ă©rlelt, nĂ©mileg savanyĂș belga felsƑerjesztĂ©sƱ barnasör.

⌛ TörtĂ©nelem

Az Ă©rlelĂ©s hagyomĂĄnya Kelet-FlandriĂĄhoz kötƑdik, a Liefman sörfƑzde (nem Riva tulajdonĂĄban lĂ©vƑ sörfƑzde) jellegzetes itala, amely gyökerei egĂ©szen az 1600-as Ă©vekig nyĂșlnak vissza. Ezeket a söröket eredetileg tartalĂ©knak fƑztĂ©k, s idƑközben kialakult kevĂ©s savassĂĄg bennĂŒk. Ezek gyakran sokkal savanyĂșbbak voltak, mint bĂĄrmilyen mai kereskedelmi vĂĄltozat. AmĂ­g a vörös fajtĂĄt tölgyfahordĂłban, addig a barnĂĄt rozsdamentes acĂ©ltartĂĄlyban, szobahƑmĂ©rsĂ©kleten tartva Ă©rlelik.

📝 MegjegyzĂ©sek

ÁltalĂĄban sokĂĄig Ă©rlelt, azonban elƑfordul, hogy fiatalabb vĂĄltozatokkal összekeverik, hogy megadjĂĄk a sör simasĂĄgĂĄt Ă©s komplexitĂĄsĂĄt Ă©s kiegyensĂșlyozzĂĄk a durva, savanyĂș karaktert. A mĂ©lyebb malĂĄtĂĄs jelleg kĂŒlönbözheti meg a flamandi vöröstƑl. Ez a sörtĂ­pus raktĂĄrozĂĄsra, Ă©rlelĂ©sre lett kitalĂĄlva, Ă­gy elmondhatĂł, hogy az idƑsebb vĂĄltozatok nagyobb Ă©rtĂ©kƱek, mint a frissek. Ahogy a lambic, Ășgy az Oud Bruin is alapjĂĄul szolgĂĄlhat kĂŒlönbözƑ gyĂŒmölccsel Ă­zesĂ­tett söröknek, mint a kriek (meggyes), vagy a frambozen (mĂĄlnĂĄs), habĂĄr ezeket inkĂĄbb a klasszikus gyĂŒmölcsös-sör kategĂłriĂĄba kell nevezni. Az oud bruin kevĂ©sbĂ© savanykĂĄs Ă©s malĂĄtĂĄsabb, mint a flamandi vörös, Ă©s a gyĂŒmölcsös Ă­zek is inkĂĄbb a malĂĄtĂĄbĂłl erednek.

đŸŒœ ÖsszetevƑk

Pilzeni alapmalĂĄtĂĄval kĂ©szĂ­tik, gondosan megvĂĄlogatva a sötĂ©t karamell malĂĄtĂĄkat Ă©s a kevĂ©s fekete vagy pörkölt malĂĄtĂĄt kiegĂ©szĂ­tĂ©skĂ©ppen. Gyakran kukoricĂĄt is tartalmaz. Alacsony alfasav tartalmĂș, eurĂłpai komlĂłkat hasznĂĄlnak (a magas alfasav tartalmĂș Ă©s jellegzetes amerikai fajtĂĄk kerĂŒlendƑk). A saccharomyces, lactobacillus (esetleg ecet-) baktĂ©riumok szervesen hozzĂĄjĂĄrulnak az erjesztĂ©s kimenetelĂ©hez Ă©s a vĂ©gsƑ Ă­z kialakĂ­tĂĄsĂĄhoz. A lactobacillus nehezen tƱri a magasabb alkohol tartalmat. KevĂ©s savanyĂș cefre, vagy savas malĂĄta is hasznĂĄlhatĂł, a lactobacillus helyett a jellegzetes karakter kialakĂ­tĂĄsĂĄra. Magas karbonĂĄt tartalmĂș vĂ­z hasznĂĄlata megszokott az eredeti rĂ©giĂłban, Ă©s környĂ©kĂ©n, amely eltompĂ­tja a sötĂ©t malĂĄtĂĄs, Ă©s tejes savassĂĄgot. A vĂ­zben talĂĄlhatĂł magnĂ©zium azonban kihangsĂșlyozza ezt a karaktert.

📊 Alap statisztika

OG: 1.040 – 1.074
IBUs: 20 – 25
FG: 1.008 – 1.012
SRM: 15 – 22
ABV: 4 – 8%

đŸ» Kereskedelmi pĂ©ldĂĄk

  • Liefman’s Goudenband
  • Liefman’s Odnar
  • Liefman’s Oud Bruin
  • Ichtegem Old Brown
  • Riva Vondel