Columbus, Calista, Citra komlókkal valamint 11-féle gyümölccsel (ananász, narancs, mandarin, guava, sárgabarack, mangó, maracuja, banán, alma, papaya, lime) készült dupla IPA. A sör a II. Kraft fesztiválon mutatkozott be, ahol a fesztivál söre lett, valamint a 2018-as KSE versenyen aranyérmet nyert.
A sör története: „Igazi sikersztori! Gyümölcsös sör van bőven a piacon, de ebben a termékben nem csak a sör íze, hanem a neve és a design is kiemelkedő. Mindenképpen meg akarod kóstolni!
A gyümölcsöt Olaszországból hozatjuk hozzá, ahol tudták vállalni, hogy pasztörizálás nélkül is tartja a minőségét, nem romlik, nem változik az íze. Elég sok időbe került, mire ilyen beszállítót találtunk. Az hogy mindez egy sörben jól mutasson az a sörfőző mester/tulajdonos titka.
Érdekessége, hogy a név kitalálására kb. 2 percünk volt. Készen állt minden a fesztiválra, csak az új sörünk neve hiányzott a promócióhoz. Annyit tudtunk, hogy most valami sématörő dolgot szeretnénk, „Who cares?” hangulatban voltunk, így hát ezt a nevet kapta. A fiúk a főzdében először azt hitték viccelünk és jót mosolyogtak, de mondtuk, hogy nem viccelünk, ez lesz a neve.
Aztán a fesztiválon egy grafikus barátunkat megihlette a dolog és felkiáltott: megvan a címke hozzá! Rózsaszín kupakot külföldről rendelünk, mert itthon nem lehet kapni. Hát így állt össze ez a sör.
Ezt a sörünket már többen próbálták lemásolni, volt, aki még a flamingós címkét is átvette, de eddig azért erről még mi jutunk eszébe a fogyasztónak és nagyon igyekszünk, hogy ez így is maradjon!”
Teszt
Emlékeztek, hogy nem olyan rég volt egy cikkünk arról, milyen szezonális sörökből érdemes betankolni a Lidl-ben? Na az én top listámon ott virított mostani tesztünk alanya, a Tropical Swinger Club is, de mire odaértem, a polcokon már csak a hűlt helye volt. Persze ha valaki elolvassa a palack oldalán felsorolt gyümölcskavalkádot, amit a HopTop mind belepréselt egy masszív dupla IPA-ba, valahogy nem lep meg, hogy a sörnek hatalmas sikere volt. A főzde viszont volt olyan rendes, hogy ez után engem is kárpótolt egy palackkal, ha másért nem, azért hogy (újra) leteszteljem.
Az amerikai lakókocsis nyugdíjasok hawaii ingjét idéző címkével felruházott sör szerencsésen meg is érkezett: előbb a lakásba, majd kisvártatva a poharamba. Mély borostyán színű, a sok gyümölcstől matt, apró habú italt sikerült betölteni a kraft pohárba, mely már kóstolás előtt is azzal a bizonyos sárga vegyes gyümölcs dzsem illatával bír. Szájba véve először az lep meg, hogy egyszerre édes és teás-keserű a sör. Előbbi főleg a maláta, utóbbi a tisztességgel adagolt komló műve. Na és ott van az ezeken felül mindent uraló íz, a gyümölcs turmix. Elsőre az ízek szétválasztása szinte lehetetlennek tűnik, de kitartó kóstolgatással sikerül azonosítani a mangót, a barackot, a mandarint, a savanykás-friss almát, háttérben a grapefruit fanyarságát, a végén pedig egy pillanatra néha a banánt is. Bár az ízösszetétel elképesztően komplex, ez kóstolásnál mégis egy egészet alkot és egy interkontinentális vegyes gyümipép ízével kényeztet mindenkit, méghozzá igen tartósan.
Talán nem is kell hangsúlyoznom, de ez a főzet igencsak a gyümölcsrajongóknak és az édes szájúaknak kedvez, de a sörgeekeknek is kiváló gyakorló terep lehet a „milyen ízeket találsz meg?” játékhoz. De nem is ajánlgatom tovább a sört, mert a végén még a következő adagról is lecsúszok a nagy boltok egyikében.