A tavalyi BeerBQ fesztivál nem hiába maradt meg bennem hatalmas élményként, sőt nem hiába ítéltem oda az év eleji szubjektív toplistámba nekik 2018 legjobb vidéki fesztiválja címét. Ha egy eseményt mindenki szívből, lelkesedésből, a sör és a helyi közösség szeretete miatt csinál, azt meg lehet érezni. Ilyenkor mintha a rendezvény maga is karon fogna és lelkesen mutatná körbe azokat a helyi nagyágyúkat, akiket le tudtak csábítani egy hétvége erejéig a városba. Ilyenkor a siker fokmérője nem a bevétel, hanem azok az embereknek a száma, akik csillogó szemmel, élménnyel tele mennek haza mesélni az eseményről. Bennem ez a benyomás alakult ki a bajai eseményről, most pedig, hogy megismerkedhettem a szervezőkkel és az idei résztvevőkkel a KulinART Közösség rendezvényén, már biztosan mondhatom, hogy nem csalt a megérzésem.
Mivel a meghívás egy hétköznap estére szólt, kissé sietve estünk be a eseménynek helyt adó, amúgy igen hangulatos bajai Malom Club rendezvénytermébe. Még fenekünk is alig ért széket, de már kezdődött is a (számunkra, szakmai szemmel) fő attrakciónak számító Ugar Brewery kollégáinak bemutatója. Mint ahogy a fesztivál, ők sem spóroltak a puskaporral, hiszen egyenesen hétféle sört töltöttek be a hűtőbe. A kóstolást a komlós amerikai búzával, a Nomáddal kezdtük, amiről most tudtam meg, hogy főzetről főzetre változik, már ami a komlóprofilt illeti. Kiváló nyitás volt és nagyon szépen érzékeltette, mennyit fejlődik a főzde úgy technológiailag, mint szakmailag.
Ezen persze nem lehetett túl sokat mélázni, mert már hozták is azt a tételt, amely nekem is teljesen új volt: a Wonder Kompót új, sárgabarackos változatát. Az erdei gyümölcsök lecserélésével a sör savanyúsága is eltűnt, helyette kapunk egy üdítő és krémes barack ízt, ami teljesen átalakítja a sört és valószínűleg új rétegnél talál majd be. Mert ha már mindenhol a gyümölcsös változatot követelik, legalább legyen az egy minőségi főzet…
A lágy bemelegítés után kezdett picit meglódulni a komlós szekér, amikor az asztalhoz a főzde 2 APA-ja, a Hopjuliska és a FleXman érkezett. Mindkettő hozta azt az intenzitást, amit nemrég, tesztjeinkben (ITT és ITT) is tapasztaltunk, azt pedig külön érdekesség volt kifigyelni, hogy kinek melyik ízvilág talál be jobban.
A kóstolót 3 nagyágyú zárta: a szintén mostanság kivesézett, az eseményen közönségkedvencnek bizonyuló AgrárX; a főzde legújítóbb söre, a Tiborg (teszt szintén ITT); valamint a 1,5 éves karácsonyi porter, a Burzsuj. Utóbbi pedig hatalmasat javult a hónapok múlásával: az ízek összeértek, a kakaó intenzívebb lett és összhatás tekintetében is egy testesebb, érdekesebb sörré vált a hosszú idő alatt.
A sörös szekció ezzel le is zárult, de a résztvevők közül még bőven volt kinek bemutatkoznia. Először a dunafalvi Kobolya Gazdaság mutatta meg sajtjait, melyből a lágy változatot még a sörözés alatt megízlelhettük (méghozzá zseniális házi kenyérrel), a hosszabb érlelésű, keményebb példányok pedig egy bőségtál képében kerültek elénk. A nagyáruházak prémium polcait megszégyenítő ízgazdagságú katonákat falatozva pedig megtudhattam például azt, hogy a penészes sajtok elkészítéséhez szolgáló mikroogranizmusokat legalább akkora fejfájás beengedni egy sajtüzembe, mint a savanyú sörök baktériumkultúráit egy főzdébe.
Ezután a bemutatkozók sora újra az italok irányába kanyarodott, ahogy Rita Házi Szörpfőzdéjének sokszor gyógynövényes, első hallásra szokatlan, de kivétel nélkül isteni ízeit kóstoltuk meg. A teljesség igénye nélkül volt szörp pitypangból, bodzavirágból, de bodzabogyóból is, mégis a szívünket leginkább a pácnak sem utolsó kakukkfű és épp az Ugar Euphoriájára emlékeztető homoktövis nyerte el.
Ez után pedig már csak a vacsora maradt, melyet a Kajtár Farm szabad tartású csirkéiből és a bajai Nassolda gluténmentes sütijeiből állítottak össze nekünk. Utóbbi esetben külön élmény volt megfigyelni, hogy mivel sikerül helyettesíteni a sütés hagyományos alapanyagait, ugyanis ez sok édesség ízében nem, vagy alig érződött. A tányéron ilyenkor megfért egymás mellett a jól bevált rántott csirke és az újhullámos desszert macaron.
Az este zárása után pedig már csak a kötetlen beszélgetés maradt, ahol megismerkedhettem a fesztivált szervező, őrülten lelkes csapattal. Megtudtam, hogy idén még nagyobb neveket és nagyobb helyszínt akarnak leszervezni, minden mondatból látszott, hogy ha egy módjuk van rá, a világ legjobb fesztiválját rakják össze idén nyáron és mindehhez temérdek olyan ötlet is társul, amely jó része még újdonság, mégis hiánypótlónak számítana. A vendégekhez való hozzáállást pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az estét az egyik szervezőnél tölthettük.
Bár a fent leírt program is jól mutatja, hogy nem csak a sörben járatosak a BeerBQ megálmodói, mégis meglepett, hogy az egyik szervezőhöz és egy vele dolgozó másik csapathoz fűződik a város nemzetközi borfesztiválja a Vinalia (mely 2019. június 21-23. közt kerül megrendezésre Baja főterén, a Szentháromság téren). Érdekesség, hogy ehhez is kapcsolodik egy KulinArthoz hasonló, ám boros témájú rendezvénysorozat, a BorIQ, ahol a résztvevők alkalmanként két borászattal ismerkedhetnek meg, számos boros szaktudást fejlesztő játékkal fűszerezett borkóstoló estek formájában.
Összefoglalva tehát remélem, átadtam, milyen érzéssel árasztott el a formálódó BeerBQ idei etapjába belelátnom. A fesztivált már eddig is vártam, de most már egyre biztosabb leszek abban, hogy ez lesz a nyár egyik erősen ajánlott programja, ráadásul nem csak a régió lakóinak.