A nyár már elmúlt és az ősz is inkább amolyan téli feelingbe csapott át. Elmúlt a session IPA-k, könnyed lagerek ideje és a sörgeekek a porterek és stoutok felé fordulnak. Nem is véletlenül került November 5.-re a Nemzetközi Stout Nap!
A jeles eseményt Erin Peters (The Beer Goddess) találta ki, még 2011-ben, Dél-Kaliforniában. Semmi extra nem állt ennek a hátterében sem, csak annyi, hogy novemberben már azért hűvösebbre fordul az idő és a hideg, könnyed, gyümölcsös söröket kicsit háttérbe szorítva, mindenki inkább valami lélekmelengetőt ölelne magához. És mivel ő nem ismerte a magyar pálinkát, így maradt neki a stout.
Mielőtt beleásnánk magunkat, hogy pontosan mi is az a stout, előtte a “kistesójáról” érdemes kicsit beszélni, a porterről. A porter sörök megszületése nagyjából a 17. századra datálható, amikor is Londonban a munkások és az ő ízlésükhöz igazodó kocsmák is all-in üzemmódban működtek. Ez leginkább abban manifesztálódott, hogy a legköltséghatékonyabb formában fogyasszák a sört, minden sörtípusból 1 adag kerül a korsóba (kb 1,5 deci mindhárom sörből), ezáltal jóval erősebb és „hatásosabb” annál, mintha csak egy világos sört ittak volna. A nevét valószínűleg a legfőbb fogyasztóiról kapta a sörtípus, ugyanis a piaci hordárok (Vétek György után szabadon „trógerek”) voltak. Mendemondák szerint a porter sörök megszületése azt az igényt volt hivatott kielégíteni, hogy ne a különböző söröket decinként kelljen a korsókba tölteni és készíteni egy mixet, hanem dedikáltan legyen egy sör, aminek ez a profilja, ami erősebb a világos társainál, de mégis csúszik. A porterek egykoron a stout sörök „gyengébb” változatát jelentették. Pontosabban pont fordítva, hiszen először voltak a porter sörök, amiknek az erősebb változatát nevezték „stout porternek” és aztán egyszer csak elhagyták a porter jelzőt. A legismertebb porter a Guinness által készített nedű, ami egy „stout porter” volt kezdetben és utána lett gyakorlatilag saját kategóriája és egy fogalom a sörös világban, a Guinness.
Az első stoutokat az 1730-as évekre lehet datálni. A legismertebb stout fajta a RIS, azaz a Russian Imperial Stout, amit 1800-as években alkottak meg a sörfőzők. A sztori az volt, hogy az orosz cár Londonban járt és megkóstolta a portert, ami annyira bejött neki, hogy rögtön rendelt is elvitelre Oroszországba belőle. Ahhoz pedig, hogy kibírja az utazást (és tuti elnyerje a cár tetszését) a portert jóval erősebbre főzték és az IPA-hoz hasonlóan több komlóval próbálták tartósítani.
A “stout” kifejezés jelentése egyébként “bátor”/”büszke”, és ha megnézzük mennyire erősek ezek a sörök, akkor ez akár úgy is felfogható, hogy kell mersz ahhoz, hogy valaki lenyomjon egy 10+ százalékos éjfekete sört. A stoutok jellemzően pörkölt malátával készülnek és elmondható róluk, hogy kávés, csokis ízjegyekkel próbálják kiakasztani az ízlelőbimbókat.
Több változata is van, a legismertebbek az oatmeal, milk és hordóérlelt verziók. Az egyik mostanság (is) nagyon felkapott verzió az Oatmeal Stout, aminek a különlegessége, hogy zabbal spékelig meg és ettől sokkal kevésbe lesz “harapós”, könnyebben lehet inni. A másik nagyon jellegzetes stout tulajdonság, hogy kapnak nem kevés hordós érlelést, jellemzően bourbon vagy rum hordókban, ami brutálisan jól áll nekik (lásd az idei Night Shift sörök is)! Illetve vannak olyan extrém, de abszolút jól működő változatok is, mint pl a Reketye és a One Beer legújabb Madártejes Milk Stout szörnye, ami masszív mennyiségű laktózzal és vanillíával készült. Az IPA mellett ezt csavargatják a legjobban a sörfőzdék itthon is, kismillió változata van még (pl white stout és van fehér stout is), de szerintem már így is túl sokat regéltünk róla, de hát nincs mit tenni, ez az egyik kedvenc sörstílusunk nekünk is.
A stoutok egyébként tipikusan azok a sörök, amikből érdemes rögtön két üveggel venni, mert egyet meg tudsz kóstolni vásárlás után, egy üveggel pedig érdemes elrakni a “trezorba”, mert nagyon jól áll nekik az, ha még kicsit állnak. Úgy 1-2 évet… Például az új Night Shift széria szav ideje 2030, úgyhogy gondolhatjátok mennyire komolyan kell ezt venni!
Adunk is pár ötletet, hogy mit vegyetek estére vagy a hétvégére a most piacon lévő stoutokból:
Night Shift – Imperial Stout bourbon hordókban érlelve
Night Shift – Wheat Wine bourbon hordóban érlelve
Night Shift – Wheat Wine dark rumos hordóban érlelve
Nem is maradt már hátra semmi más, mint bontani egy király stout és intenzíven hümmögve kiélvezni minden ízt benne!